És eltelt több mint egy év... Sok minden történt, tanulságos, izgalmas év volt. Bizonyítottam, ez jó. Megbecsültek, ez is jó. Új kihívások találtak meg. Ami fájó, hogy a váltás után a régi munkatársakkal megszakad a napi kapcsolat, változik a nap menete. Mindenesetre itt a lehetőség, egy árgi-új céget lehet revitalizálni! Nos, barátaim, munkára fel!

UI: közben pedig lassan feldolgozzuk az elmúlt egy évet, van min elmerengeni :-)

Ha már ügyvezető, azaz főnök, akkor annak csak van jó oldala is. Lesz hát itt poszt evés-ivásról, rendezvényekről, "cuccokról-amik-kellenek", meg mindenről, ami a főnökség jó oldala. Mer' azé' nem csak a gond meg a baj van ám...

Méláz-méláz ... Az ügyvezető csak ül, őszül, és gondolkozik. Valahonnan csak elő kell szerezni azt a pénzt a fizetnivalókra! Hiszen az ADÓT (pl áfa, a.k.a "alapsarc") sitty-sutty inkasszózzák, nincsmese... A legegyszerűbb a lista alapján végigtelefonálni a nagyobb partnereket, melyikük akar/tud/szeretne (lol) hamarabb utalni. Szerinted? Mivel a partnerek szintén ebben a csónakban ülnek, esély sincs pénzt szerezni. Más forrás nem lévén (erről talán máskor, máshol), az egyik partner a méltóságos hatóság (a.k.a. "APEH") kegyelmének kérése megfelelő módon. Az ügyvezető tehát levegőt vesz, és él előjogával: feldobja a pénzügynek, intézze el. Pénzügy vértizzad, széttelefonálja magát, majd jelent. Nem kizárt. Akár össze is jöhet. Kár elsietni, mert még baj lehet. DE... Akinek a kérelem megy (valami orwelli nevű osztály a fizetéskönnyítésre), nincs kapcsolatban az inkasszósokkal. Azt mondja, nem tőle függ, és szerinte ígyis-úgyis rárakják a számlára. És, hogy a kérelem miatt leveszik-e? Ó, azt nem lehet. Hogy akkor minek is a kérelem? Hááát... Mindegy. Az ügyvezető fogalmaz, aláír. Aztán ül, őszül, vár...

Méláz-méláz... Adott egy cég, amelyik végeredményben állami kifizetésektől függ, és az év nagy részében alig tudja teljesítéseit elismertetni, vagy ha igen, akkor is lehetetlenül hosszú fizetési határidővel. Decemberben a "végfelhasználó" (a.k.a. "magyar állam") ráébred, hogy az éves terv nem teljesül, dől hát a teljesítésigazolás, hawaii, napfény, dizsi, kánaán. Vagy mégsem? A számlák kifizetője (a.k.a. "államkincstár", "nagy kalap") továbbra sem siet a fizetéssel, közben azonban cégünk, hála a számlázásnak, jelentős ereményt ér el. Azaz csengetheti be a társasági és különadót, majd a számlák után az áfát, az üres kasszából (egyébiránt az "adóhatóság", "nagy kalap" számláira) . Fizethet, mert dolgozhatott. Szép. Az Ügyvezető meg csak ül, őszül és kapirgálja össze a pénzt, mert azért a fizetésekre is mindeki számít majd a hóelején.